Magyarországon a rosszindulatú daganatos megbetegedések halálozási aránya rendkívül kedvezőtlen, a szív- és keringési rendszer eredetű halálozás mögött a második helyet foglalják el. Hazánkban a rosszindulatú daganatok okozta korai halálozás messze meghaladja az Európai Unió átlagot.
A humán papillomavírus hallatán azonnal a méhnyakrák betegségre gondolunk. Ám kevesen tudják, hogy a méhen kívül nagyon sok más helyen is komoly elváltozást okozhatnak a vírus különböző törzsei, valamint hogy ez felelős az ártalmatlan, panaszokat alig okozó szemölcsökért is. A vírusnak jelenleg több mint 100 típusa ismert.
Az 1970-es években Harald zur Hausen feltételezte először, hogy a humán papillomavírus igen nagy szerepet játszhat a méhnyak rákos megbetegedésében. A feltételezését csak 13 év múlva sikerült igazolnia, mikor felfedezte a HPV 16-os és 18-as törzset. Akkor világviszonylatban a daganatos betegek mintáinak 70%-ban mutatta ki a két törzs jelenlétét. A mostani adatok alapján is leggyakrabban ez a két törzs a felelős a méhnyak rákos elváltozásaiért, de számos úgynevezett magas rizikójú típusa létezik.
Az elmúlt év kutatásai bizonyítottan kapcsolatba hozták a gége, garat, szájüreg és újabban az emlő egyes daganatos elváltozásaival is. A vírus csak a laphámmal fedett felszíneken képes megtelepedni és megmaradni. Laphám borítja többek közt a bőr (elszarusodó laphám), szájüreg, hüvely, méhszáj, vulva felszínét is.
A vírusfertőzés az esetek nagy részében szabad szemmel is jól látható. Jellegzetes formája a kondilóma (tehát ezért a betegségért is a HPV a felelős), mely a felszínből jelentősen kiemelkedő szemölcs formájában jelentkezik. Kezeletlen, elhanyagolt esetekben karfiolszerű elváltozások alakulnak ki. Máskor pedig csak kolposzkópos nőgyógyászati vizsgálattal ismerhető fel.
Magyarországon minden nap meghal egy nő, egy családanya méhnyakrákban. A méhnyakrákot akár nevezhetnénk a nők "Mulasztásos halálának" is, hiszen egy kis odafigyeléssel, egy egyszerű rákszűrésen való részvétellel a betegség megelőzhető. A nőgyógyászati rákszűrés országszerte megoldott, így a felelősség nagyrészt áthárul a szűrésen részt nem vevő nőkre.
Észak-Európai országokban a méhnyakrák miatti halálozások száma gyakorlatilag nulla, ahol az átszűrtségi arány 99%.
A méhnyakrák gyakrabban fordul elő azokban a nőkben, akik fiatal korban kezdték a nemi életet, férfipartnerének több más szexuális kapcsolata van, gyakran váltogatják partnerüket, aktívan dohányoznak és sajnos a veszélyeztetettebb csoportba tartoznak a többször szültek is. Azonban a rendszeres szűréssel, és ezáltal a betegség korai felismerésével a legeredményesebben gyógyítható és megelőzhető daganatos betegségek közzé tartozik. A mindösszesen 10 perces vizsgálattal az életünket menthetjük meg.
Méhnyakrák tünetei: Korai stádiumban sokáig semmilyen panaszt nem okoz, ekkor csakis nőgyógyászati rákszűréssel fedezhető fel, s a betegség e szakaszban gyógyítható a legeredményesebben. Előrehaladott állapotban bővebb folyás, nemi aktus során fellépő kontakt vagy akár spontán vérzés. Okozhat deréktáji és alsó végtagi fájdalmat, mélyvénás trombózist, székelési, vizelési panaszokat. Késői stádiumban fogyás, vérszegénység (anémia) gyengeség, láz.
Hangsúlyozzuk, hogy a rendszeres rákszűréssel, és a HPV fertőzés korai felismerésével 100%-ban megelőzhető a humán papillomavírus okozta halálos méhnyakrák betegség kialakulása!
